Geodézia és térinformatika

Geodézia és térinformatika területén cégünk az alábbi szolgáltatásokkal áll ügyfelei rendelkezésére

- tervezési térkép készítés
- műtárgy építéshez kapcsolódó geodéziai kitűzések
- térinformatikai adatgyűjtés (orthofotók, régebbi raszteres térképek, stb..)
- térinformatikai elemzés, adatnyerés különböző térképi vagy képi forrásokból, azok értékelése és beépítése a tervezési térképekbe, vagy magába a tervekbe

A geodéziáról

A geodézia vagy földméréstan, a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, valamint a Föld felszínén levő természetes alakzatok és mesterséges objektumok alakjelző pontjainak meghatározásával foglalkozó tudomány. A geodézia és a térképészet rendkívül szorosan kapcsolódik egymáshoz, mivel a térkép nem más, mint a földmérők által meghatározott pontok helyzetének grafikus ábrázolása

A GEO-SIVO Kft. többek közt a földbirtok valamint az épületek, műtárgyak mérnöki létesítmények kitűzéséhez, a térképek készítéséhez szükséges terepfelmérések elvégzéséhez rendelkezik szakértelemmel és megfelelő eszközökkel.

Az általunk végzett geodéziai munkák az alsógeodéziába tartoznak.

Az alsógeodézia vagy gyakorlati geodézia; kisebb kiterjedésű felmérésekkel, birtokhatárok, épületek, építmények kitűzésével, szintezéssel és részletpontok meghatározásával foglalkozik. A geodéziai méréseknek két fő fajtája van; a vízszintes, illetve magassági helymeghatározás, azaz magasságmérés.

Helymeghatározás

A geodéziai mérések egyik fontos fajtája a helymeghatározás, a felmérendő pontok egyértelmű meghatározása. Ennek menete a következő: a domborzati viszonyok miatt különböző magasságokban levő pontokat egy egységes alapfelületre – általában a legközelebbi tenger szintje által meghatározott szintfelületre – kell vetíteni. Ezután a szintfelületen levő vetített pont helyzetének, valamint az eredeti pont és vetülete közötti távolságnak tengerszint feletti magasságnak a pontok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása történik. Ezt helymeghatározásnak nevezzük Az abszolút helymeghatározás során a vetületi pont helyét az alapfelületen földrajzi koordinátákkal adják meg.

A magyarországi mérnöki gyakorlatban  az EOV koordináták megadása szükséges.

Az egységes országos vetület (EOV) a magyarországi rendszere, amit 1975-ben vezettek be, összhangban az egységes országos térképrendszerrel.

Az ország teljes területét egy hengervetület fedi le. A koordináta-tengelyek tájolása ÉK-i, vagyis a pozitív X iránya északra, a pozitív Y iránya keletre mutat. Az x tengely a gellérthegyi alapponton áthaladó kezdő meridián vetített képe, az y tengely pedig Mo. középső szélességi vonala közelében haladó és a kezdő meridiánra merőleges legnagyobb gömbi kör vetített képe. A számítások egyszerűsítése érdekében a koordináta-tengelyeket önmagukkal párhuzamosan X irányban 200 000, Y irányban 650 000 méterrel eltolták azért, hogy az egész ország területe az első koordináta-negyedbe essék. Az X koordináta értéke 400 000 m-nél mindig kisebb, az Y koordináta 400 000 m-nél pedig mindig nagyobb. Ezzel is biztosítva a koordináták esetleges felcserélése elleni védelmet. Az ingatlan nyilvántartási és polgári topográfiai térképek ebben a vetületi rendszerben készülnek.

Szintezés, magasságmérés

A másik fontos és gyakori geodéziai munka a szintezés; ennek során a pontok egymás közti magasságkülönbségét és/vagy a pontok alapfelület (tengerszint) feletti magasságát mérik. Ezeket a munkákat az Országos Szintezési Hálózat alappontjaira támaszkodva hajtják végre. Építkezéseket minden alkalommal szintezés előzi meg, hogy biztosítsák: vízszintes, sima felületre épül az építmény.