Hulladékgazdálkodási bevallás

Azon szervezetek esetében akiknél a tevékenységük során hulladék keletkezik, vagy hulladékgazdálkodási engedély alapján végzik a tevékenységüket rendszeresen adatok kell szolgáltatni a keletkezett vagy kezelt hulladékokról.  A hulladékokról szóló adatszolgáltatást a helyileg illetékes környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtani. A bevallást a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján kell teljesíteni a mellékletben szereplő adatok megadásával. Aki adatszolgáltatásra kötelezett, annak az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezésétől számított 60 napon belül ezt be kell jelentenie a területileg illetékes felügyelőségen úgy, hogy a megadott adatlapon bejelentkezik a HIR (Hulladék Információs Rendszer) -be. Adatszolgáltatáshoz rendelkezni kell KÜJ és KTJ számmal.

A bevallást elektronikus úton kell a hatóság felé megtenni, az adóbevalláshoz haonló nyomtatványkitültő segítségével ügyfélkapun keresztül. Az adatszolgáltatást a kötelezően vezetett nyilvántartás alapján lehet elkészíteni. A bevallást beküldőnek meghatalmazással kell rendelkeznie.

Hulladék termelők esetében azoknak kell rendszeres bevallást készíteni, akiknél a keletkezett hulladék mennyisége évente meghaladja:

  • veszélyes hulladékok esetében a 100 kg-ot, vagy
  • nem veszélyes hulladékok esetében a 2000 kg-ot, vagy
  • nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot.


A hulladék kereskedője és kezelője minden esetben adatszolgáltatásra kötelezett.

.

Az adatszolgáltatásokat veszélyes és nem-veszélyes hulladék esetén is naptári évente kötelező megtenni, kivéve veszélyes hulladék - kezelésre történő - átvétele esetében. Ilyen esetben naptári negyedévente kötelező a bevallás megtétele.

Beadási határidők:

  • A keletkezett hulladékokról a tárgyévet követő év március 1.
  • Kereskedelem vagy kezelés céljából átvett hulladékok esetén tárgyévet követő március 1.
  • Veszélyes hulladék kezelésre vagy kereskedelemre való átvétele esetén a tárgynegyedévet követő 30. munkanap

A 2014. év végi  jogszabály változások miatt a 2015. évtől tervezett veszélyes hulladék kezelőnek előírt napi adatszolgáltatás NEM kell teljesíteni.

A 2013 év elején életbe lépett jogszabályi módosítás alapján a hatóság a beküldött adatszolgáltatásban csak a tárgyévet követő szeptember 1 napjáig fogadhat el javítást önellenőrzés alapján!

 

A rendszeres bevalláson kívül nyilvántartást vezetnie szinte minden hulladékkal kapcsolatba kerülő vállalkozásnak kell (a hulladék termelője, birtokosa, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője telephelyenként, illetve ebbe beletartozik a hulladék kereskedő és közvetítő is). A nyilvántartást hulladéktípusonként kell vezetni feltüntetve benne a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladék mennyiségét. A telephelyi nyilvántartás tartalmát a rendelet melléklete határozza meg.

A fentieken túlmenően további adatszolgáltatás is szükséges lehet az alábbi tevékenységek esetében:  hulladékká vált gépjárművek,  elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek, csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek, valamint  elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek esetében is.

Ha nem talált meg minden választ a kérdésére, vagy ajánlatot szeretne kérni, keressen elérhetőségeinken.

 

Rendszeres adatszolgáltatások

Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan jogszabályi kötelezettség, hogy adatot kell szolgáltatni a hatóság felé. Ezen adatok általában a kibocsátott anyagok mennyiségére és minőségére vonatkoznak.

Egyes szakterületekhez kapcsolódóan külön adatlapokon kell bevallást tenni.

Hulladékgazdálkodás területén a képződő hulladékokról kell bevallást tenni minden olyan szervezetnek, ahol a megadott küszöb feletti hulladék mennyiség képződik. E területen külön kell a veszélyes és nem veszélyes hulladékokról adatot szolgáltatni. A hulladékgazdálkodást végzőknek (a csak szállítást végzőket kivéve)mennyiségtől függetlenül kell éves vagy negyed éves gyakorisággal beküldeni a hatóság felé az úrlapokat elektronikus úton.

Levegőtisztaságvédelem területén is a kibocsátott pontforrás szennyező anyagainak koncentrációja alapján kell bevallást tenni az adott időszakra (általában éves) vonatkozó kibocsátott szennyező anyag mennyiségekről. A bevallás az 5 évente esedékes mérések alapján történik számítással vagy konkrét mérés alapján.

A felszíni víz és felszín alatti vizekkel kapcsolatban szintén a kibocsátott szennyező anyagok mennyiségének ellenőrzésére, valamint a felszín alatti vizeket érintő előírások betartásának ellenőrzésére szolgál.

 

A fenti adatszolgáltatásokról az erről szóló külön menüpontokban olvashat bővebben. Ha nem találta meg kérdésére a választ vagy adatszolgáltatással kapcsolatos árajánlatot szeretne kérni, megteheti a kapcsolat oldalon lévő elérhetőségeken.

Hatásterület lehatárolás

A légszennyező pontforrások hatásterületének lehatárolását a levegő védelméről szóló 306/2010 (XII. 23.) Korm. rendelet írja elő új pontforrás engedélyeztetésekor vagy annak megújításakor.

A jogszabály szerint:

 

Helyhez kötött pontforrás hatásterülete: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség-változás:

a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy

b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb. (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap levegőterheltség különbsége.)

 

Tehát a hatásterület azt a legnagyobb területet jelenti, ahol az adott pontforrás által kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség-változás meghaladja vonatkozó rendeletben megadott értéket. Ezt a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett szokták modellezni. A kapott értékek alapján e területet térképen is ábrázolni lehet, amely jól mutatja, hogy adott pontforrás mekkora területen okoz(hat) határérték túllépést.

Hatásterület meghatározása számítás alapján, főként az MSz 21459/81-es számú szabványokban rögzített képletek alapján történik. A képletek bonyolultak, így a számítást manapság már informatikai programokkal végzik. A számításhoz nem csak az adott forrás kibocsátási adatai szükségesek, hanem a terület egyéb meteorológiai, domborzati viszonyaira vonatkozó adatok, valamint ha az rendelkezésre áll, akkor a háttérszennyezettségre vonatkozó adatok is. A megadott adatok alapján a program, akár térképen is ábrázolva megadja, hogy a pontforrástól távolodva hogyan változik a kibocsátott légszennyező anyag koncentrációja. 

Ha további kérdése merült fel a hatásterület lehatárolással kapcsolatban, vagy árajánlatot szeretne kérni, keressen minket a kapcsolat oldalon található elérhetőségeken, vagy akár azonnali üzenetet is küldhet az ott található űrlap kitöltésével.

 

Pontforrás engedély

Légszennyező pontforrásnak minősül minden olyan levegőterhelést okozó forrás, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen meghatározhatók. Ilyen pontforrás például tüzeléstechnikai berendezés kéménye.

A levegő védelméről szóló 306/2010 (XII. 23.) Korm. rendelet előírja, hogy minden légszennyező forrás létesítése, üzemeltetése engedély köteles. A hatóság a pontforrás engedélyben határozza meg az üzemeltetés kritériumait. Az engedély kérelmet meghatározott tartalommal (jogszabály 5. melléklet) kell beadni a hatósághoz, melynek tartalmaznia kell az ún. LAL (levegőtisztaságvédelmi adatlap) lapokat, valamint minden esetben a pontforrás hatásterületének lehatárolására vonatkozó számításokat is.

Természetesen nem kell minden tüzelő és fűtő berendezésnek pontforrás engedély, a szabályozás szerint csak a140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meghaladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések esetében van erre szükség.

Az engedélyt a hatóság legfeljebb 5 évre adhatja ki.

Ha pontforrás engedéllyel vagy levegőtisztaságvédelemmel kapcsolatban további kérdése van, vagy árajánlatot szeretne kérni, keresse kollégáinkat elérhetőségeinken, vagy a kapcsolat oldalon azonnali üzenetet is küldhet.

Jogosultságok

A GEO-SIVO Kft. munkatársai az alábbi területeken rendelkeznek szakértői jogosultságokkal:
 

Vona László

Kamarai szám: 01-0458

FVM/MüE szám: 01-51437

 


Dr. Vona Márton

Kamarai szám: 01-11853

FVM/MüE szám: 01-63236

 

 


Kamarai szakterületek

      Kiemelt szakterületek

Hidrogeológia

Környezetvédelem geotechnikai kérdései

Mélyépítési műtárgy statika

Talajmechanika, alapozás, földművek, föld alatti műtárgyak

 

       Aktív engedélyek:

GD-T - Geodéziai, Tervező

GT-T - Geotechnikai, Tervező

GT-Sz - Geotechnikai, Szakértő

KÉ-T - Közlekedési építőmérnöki, Tervező

SZÉS-1-T - Tartószerkezeti, Szakértő

SZKV-1.1 - Hulladékgazdálkodás környezetvédelmi , Szakértő

SZKV-1.2. levegőtisztaság-védelem. Szakértő

SZKV-1.3 - Víz- és földtaniközeg-védelem, Szakértő

SzTjV tájvédelem

SzTV élővilágvédelem

SZVV-3.1. - Hidrológiai, vízgyűjtő-gazdálkodás, vízkészlet-gazdálkodás, nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek, Szakértő

SZVV-3.5. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés, Szakértő

SZVV-3.9. - Vízfeltárás, kútfúrás, vízföldtani, vízbázis-védelem, Szakértő

SZVV-3.10. - Vízanalitika, vízminőség-védelem, vízminőségi kárelhárítás, Szakértő

T-Sz - Tartószerkezeti, Szakértő

VZ-TEL - Települési viziközmű tervezése, Tervező

VZ-TER - Területi vízgazdálkodási építmények tervezése, Tervező

VZ-VKG - Vízkészlet gazdálkodási építmények tervezése, Tervező

VZ-Sz - Vízimérnöki, Szakértő

Felelős műszaki vezetői/műszaki ellenőri szakterületek

ÉP/A - Építmények építési munkái korlátozás nélkül, Felelős műszaki vezető

VZ/I. - Vízgazdálkodási sajátos építmények építése , Műszaki ellenőr (SME)

ME-VZ/I. Vízgazdálkodási sajátos építmények építése műszaki ellenőr

Talajvédelmi szakértő (tereprendezés, rekultiváció, újrahasznosítás, humuszmentés, öntözés, hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap hasznosítás, mg.-i területek vízrendezése MgSzH 051/2010, MgSzH 079/2010

Tápanyag- gazdálkodási szakértő  5185-5/2013/NAKVI

 

Szakmai tagságok: Magyar Mérnöki Kamara, Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Szakcsoport Elnöksége, MTA Köztestületi Tagság

A cégcsoport további tagjai:

Csernozjom Bt.

Csernozjom Bt.

Csernozjom Bt.

Mezőgazdasági tanácsadás, precíziós növénytermesztés, talajvédelmi, élővilág és természetvédelmi szakértés.

 

 

Abiotika Bt.

Abiotika Bt.

Vidékfejlesztési, EU-s projektfejlesztési szakértői, és államigazgatási tanácsadói tevékenység.

 

GEO-SIVO Építőipari, Környezetvédelmi Tervező és Kivitelező Kft.

Környezetvédelem   Természetvédelem   Vízépítés   Tanácsadás